Igaz történetet írok, folytatásokban. A tényeket csak ott változtatom meg, ahol valaki könnyen felismerhető lenne. Ezért kicserélem a neveket és bizonyos helyszíneket, de az érzelmek, a gondolatok és persze a szereplők valóságosak.
Egy vidéki városban születtem, közepesen jómódú családban. Szüleim értelmiségiek, egy öcsém van. Lakótelepen nőttem fel, és aki ilyen helyen nőtt fel, az tudja, hogy a lakótelepi gyerekek csapatokba tömörülnek. Néhány háztömbnyi gyerek együtt lóg, együtt játszik és együtt tapasztalja meg a szerelmet és a szexualitást.
Mint sok más gyerek, a kis lakásnak köszönhetően, már nagyon kicsi koromban megtudtam, mi az a szexualitás. A szüleink mindig a fürdőszobában bújtak el előlünk egy kis intimitásra. Az első ilyen emlékem ötéves koromból származik. Furcsa hangokat hallottam a fürdőszobából. Öcsém csak kétéves volt, az egyik szobában játszott. A szüleim próbáltak csöndben maradni, de a furcsa neszekre minden gyerek odafigyel. Én is. Be akartam nyitni a fürdőbe, de kulcsra volt zárva az ajtó. Ahogy lenyomtam a kilincset, a neszek abbamaradtak és anyám furcsa hangon kiszólt: mindjárt megyünk.
Mikor kijöttek apámmal, én nem szóltam semmit, hanem tovább játszottam a tesómmal. Nem néztem rájuk, de ettől fogva állandóan hallgatóztam.
Egyszer néztem a tévét (fekete-fehér Orion tévé) és egy furcsa jelenetet láttam. Egy férfi és egy nő meztelenül ölelkeztek és ugyanolyan rejtélyes neszeket hallattak, mint a szüleim a fürdőben. Nem értettem, hogy mi történik, de arra rájöttem, hogy kapcsolat van a tévében látottak és a fürdőszobában történő események között. A rejtély nem oldódott meg, de az tudatosult bennem, hogy valami olyan titokról van szó, amit én, mint gyerek nem tudhatok. Persze, hogy kíváncsi lettem.
A misztikus neszek, a tévében látott meztelen testek persze beindították gyermeki fantáziámat. Hatéves voltam és együtt lógtam a lakótelepi gyerekekkel. A lakótelep mellett egy kis folyó volt, szép, szomorúfüzes parttal. Sokat jártunk oda. Kábé tizen voltunk a csapatban, hat fiú és négy lány. Ott ismertem meg Katit, egy alacsony, barna, göndör hajú lányt. Egyidősek voltunk és egy iskolába, de külön osztályba jártunk.
A lakótelepi fiúk hierarchiájában én voltam a második. Volt egy gazdag srác, Frici, akinek mindig jó ruhái és menő játékai voltak. Ő volt a sztár, nekem a sztársegéd szerep jutott.
Nyáron mindig sokáig lent maradhattunk. Egy alkalommal, már alkonyodott, és lent üldögéltünk a folyóparton. A többiek egyenként hazaszállingóztak ahogy sötétedett, és én kettesben maradtam Katival. Már nem emlékszem, miért, de elmeséltem neki azt, amit a tévében láttam. Kati erre elmesélte, hogy ő egyszer ugyanígy látta a szüleit és hogy ezen ne lepődjek meg, mert ez jó dolog. Nem akartam butának tűnni, ezért nem mertem megkérdezni, hogy „de mi a túrót csinálnak?”. Ám Kati hirtelen azt javasolta, próbáljuk ki azt, amit a filmen láttunk. A lehajló fűzfaágak és a magas gát miatt nem láthattak minket az utcáról az emberek. Ledobtuk a ruháinkat és egymásra feküdtünk. Csak arra emlékszem, milyen jó érzés volt Kati meleg testét érezni a testemen. Nem csináltunk semmit, csak feküdtünk, aztán pár perc múlva Kati megunta és felöltöztünk. Fogalmunk sem volt, mit csináltunk, de nekem nagyon jó érzésem támadt. Úgy éreztem, birtokosa lettem a nagy titoknak.
Ezután Katival rendszeresen játszottuk ezt. Én alig vártam, hogy kettesben legyek vele, de előfordult, hogy Kati hetekig nem akart velem „játszani” - ilyenkor én nagyon szenvedtem -, aztán hirtelen ő maga kezdeményezte, hogy „menjünk le a partra”. Két nyáron át tartott a „viszony”.
A második nyáron, egy augusztusi napon a banda sztárjával, Fricivel üldögéltünk a házunk előtti padon. Frici egyszercsak felém fordult, és dicsekvő hangon mondta nekem: elárulok neked egy titkot, de csak ha senkinek sem mondod el. Ismertem Fricit, és tudtam, hogy ez nála azt jelenti, lehetőleg mindenkinek meséljem el. Aztán elmondta, hogy Katiék gyakran járnak a szüleivel hozzájuk. Nagy volt a házuk, Fricinek az emeleten külön szobája volt. Büszkén mesélte, hogy az ilyen látogatásokkor Katival mindig bebújnak az ágyába a takaró alá, és simogatják egymást, meg „puszilkóznak”.
Katiék ősszel egy másik városba költöztek. A Fricivel történt beszélgetés után már nem mentünk le többet a partra, nem volt rá alkalmunk és Kati sem hívott engem.
Kati volt életem első szerelme.
