Szeresd a nőt!

A zenekarok egyre sikeresebb lett és már más városokba is hívtak minket. Egy ilyen koncert alkalmával figyeltem fel egy feltűnően szép lányra, aki önfeledten táncolt, de valahogy különbözött a többitől, akiket mi csak „csápoló szutykoknak” hívtunk. A koncert után összefutottam vele, ő szólított meg és beszélgetni kezdtünk. 15 éves volt, de meglepően értelmes. Klárinak hívták, aki polgári családban nevelkedett, és hajnali egyre mindig otthon kellett lennie. A barátnőivel jött, fiúja nem volt. Címet cseréltünk, és levelezni kezdtünk. Én persze folytattam a bulikat, de mindig megremegett a szívem, ha Klári levelét hozta a postás (e-mail akkor még nem volt).

Pár hónappal később Klári elhívott magához. A buszállomáson várt. Gyönyörűen nézett ki, miniszoknyában, barna bőrrel, nagy, fekete szemekkel. A szeme lángolt, láttam rajta, hogy szerelmes belém. Hazamentünk hozzá, mert a szülei elutaztak. Beszélgettünk, nevetgéltünk, aztán csókolózni kezdtünk. Klári levetkőzött és levetkőzetett engem. Úrrá lett rajtam az idegesség. Ő ezt megérezte és lassított a tempón. Én már akkor elélveztem, amikor az óvszert próbálta felhúzni rám. Iszonyatosan égtem és szégyelltem magam. Ő csak mosolygott, a mellkasomra hajtotta a fejét. Simogatott. Félóra múlva újra próbálkozott, én pedig egy kertesház nappalijában, délután négy óra hét perckor (szemben volt egy kakukkos óra) elveszítettem a szüzességem. Nagyjából 20 másodpercig tartott az aktus. Én bocsánatot kértem, de Klári megint csak mosolygott. Aztán elaludtam. Klári hatkor felébresztette, mert a szülei minden percben megérkezhettek. Kézenfogva kikísért a buszállomásra, adott egy nagy csókot, és integetett, amíg a buszom el nem indult.

Hát végre férfi lettem, mégha nem túl dicsőséges körülmények között is.